Gróf Andrássy Gyula

Andrássy Gyula szobrát 1906-ban avatták fel az akkor Országház névre hallgató téren. Ám eredetileg nem ide, hanem az Andrássyról elnevezett sugárút torkolatához tervezték, végül báró Podmaniczky Frigyes, a városszépítéssel foglalkozó Fővárosi Közmunkák Tanácsa elnökének javaslatára került a parlament déli szárnya elé. A szoborállításkor vita volt arról, hogy diplomataként, vagy lóháton ábrázolják-e a nagy politikust. Végül egyhangú döntés született Zala György pályázatának megvalósításáról.

A dualizmus első miniszterelnökeként (1867-1871) komoly érdemeket szerzett a monarchián belüli független, elkülönült magyar államszervezet megalapozásában, továbbá Budapest világvárossá fejlesztésében.

Ennek ellenére a Zala György tervezte Andrássy-szobor nem maradhatott a helyén, mivel nem illett bele a „vörös kánonba”. Az 1919-es bolsevik anarchia idején deszkaállványzattal ácsolták körül, és vörös posztóval eltakarták. Szerencsére, ez a korszak nem tartott olyan sokáig, hogy a szobrot eltávolítsák, így erre csak az 1945-ös szovjet megszállást követően kerülhetett sor.

A szobrot 1945-ben, a Kossuth híd építése miatt bontották le, de akkor még úgy tűnt, hogy csak ideiglenes jelleggel. Erre utal az a tény is, hogy a szobrot rendkívül precízen szedték szét és szállították raktárba. Ma már tudható, hogy az akkori hatalom nem tervezte a szobor újraállítását. 1947-ben Csillag István a szobor talapzatának egy darabjából faragta ki József Attila emléktábláját.

A szobor bronzanyagát pedig minden bizonnyal a Sztálin-szobor készítéséhez használták fel. 2015-ben, amikor újraöntötték, a folytonosság jegyében a diktátor 1956-ban szétvert szobrának egyik darabját is beolvasztották a feltámasztott remekműbe.