Savoyai Jenő herceg lovasszobra

A művésztől Zenta város rendelte a szobrot, azonban hiába hirdettek sorsjátékot is, nem tudták kifizetni. Először 1899-ben a tavaszi tárlat idején a Műcsarnok előtt állították ki talpazat nélkül. 1900-ban került mai helyére, a Palota elé. 1944–45-ben megsérült, 1968-ban lebontották. 1971-ben a restaurálás után újra felállították. A mészkő talpazat 560 cm, a bronzszobor 470 cm, a reliefek szintén bronzból. Savoyai bal kezével visszatartja a lovát, feszült figyelemmel kíséri a (zentai) csata menetét, jobbjában hadvezéri pálcát tart. A két dombormű a zentai sáncok bevételét, illetve a híres lovasrohamot ábrázolja. Felettük egy fiatal és egy öreg török fogoly ül.

A szobrot Széll Kálmán miniszterelnök javaslatára vásárolta meg a fővárosnak Ferenc József és csak ideiglenesen került a királyi palota elé. Erre a helyre eredetileg Ferenc József lovas szobrát szándékozták felállítani. A Savoyai-szobornak csak a teszt szerepét szánták, hogy kitapasztalják, mekkora legyen és hová kerüljön az uralkodót megörökítő alkotás, ami azonban sosem készült el. Így hát maradt a Savoyai-szobor. Pedig találtak rajta fogást. 1966-ban Szalatnai Rezső irodalmár a következő kirohanást intézte a szobor ellen:
„Róna József szobra ellen semmi kifogásunk, művészi alkotásként változatlanul meg kell tartanunk, csak épp nem a mai helyén. … A művészeti alkotás, mely méltatlanul örökíti meg a hazánkat gyarmatsorba rángató ellenségünket, találunk helyet másutt, a főváros más pontján, talán egy parkban, de nem állhat a fő helyen, országvezénylő gesztussal nem kísérthet feketén a Vár élén!”