Örkény vitéz

A mű eredetileg annak lovasszobor-sorozatnak volt a része, amelyet ifj. Vastagh György az 1910-es években, az Árpád vezér munkácsi emlékműtervével kezdett el készíteni. Az „Örkény vitéz” nevet Gömbös Gyula miniszterelnök adta az alkotásnak, amikor 1934-ben látogatást tett Vastagh műtermében. Annyira elnyerte tetszését a honfoglalás kori lovas vitéz, hogy ígéretet tett az örkényi katonai táborban való felállítására. Gömbös halála miatt azonban erre nem került sor. 1939-ben Sztranyavszky Sándor földművelésügyi miniszter, aki emlékezett Gömbös ígéretére, félszeres életnagyságban elkészíttette a szobrot, amelyet az örkényi katonai tábor (ma Táborfalva) lovardája mellett állítottak fel.
Később Vastagh ugyanerre a mintára készítette el Gömbös Gyula síremlékét, melyet 1941-ben állítottak fel a Kerepesi úti temetőben.

Az örkényi szobrot a helyi lakosok visszaemlékezése szerint 1945 januárjában a Vörös Hadsereg katonái eltávolították a talapzatáról és a Szovjetunióba szállították. További sorsáról nem maradt fenn adat.
A millennium alkalmából az örkényiek tervbe vették, hogy újra felállítják Örkény vitéz szobrát, de az elképzelés végül nem valósult meg.